Star Wars SciorFi

Ez a hét a blogomon a csillagok háborúja témájáról szól. Kedden hajnalban kijött új film előzetese után, a csillagok háborúja univerzumát veszem górcső alá.

Nos, akkor lássunk is neki, hogy mi a sci mint tudomány, és mennyi a fi mint kitaláció a csillagok háborúja filmekben.

Mennyire vagyunk közel ahhoz, hogy fénykardot építsünk?

Persze nem a filmben használt készítési módon, hiszen olyan kyber kristályok a földön nem léteznek. A valóságban plazmából akár még lehetséges is lenne előállítani egy fénykardot. A plazma ionizált gáz. A negyedik halmazállapotot képviseli a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett.

A plazmát alkotó elektronok és ionok nincsenek egymáshoz kötve, és különböző töltésük és tömegük miatt elektromos és mágneses tér hatására máshogy viselkednek, ami további elektromos és mágneses tér forrását képezi. Emiatt a plazma viselkedése igen bonyolult.

Azonban egyfajta mágneses térrel lehetséges lenne befolyásolni a plazmát. Vagyis a mágneses tér hatására a plazma kezelhetővé válna. Ezáltal pedig létre tudnánk, hozna azt a koncentrált fényből álló penge részt, mint a filmben.

A kérdés igazából az, hogyan tudnánk-e elegendő energiát termelni a plazma működéséhez. Hiszen ennek az a mechanikai hátulütője, hogy az acél megolvasztásához egy ilyen „plazmavágóval” körülbelül 20 megawatt energia kellene. Ennyi megawatt pedig 14 ezer háztartást is képes lenne működtetni egy darabig.

Ha esetleg sikerülne is ennyi, vagy még több energiát belehelyezni egy kis energia cellába, még mindig lenne probléma a megvalósításával.

A sok energiai fogyasztás sok hőtermeléssel jár. Ezért egy működőképes és apró hűtőrendszer kellene az apró energia cellák mellé.

Ráadásul, ha mindezt sikerülne megvalósítani akkor sem lenne az igazi, hiszen a plazmát nem lehetne vívásra használni. A két egymásnak ütköző plazma penge áthaladna egymáson. Az pedig egész kellemetlen szituációt tudna okozni a párbajozó feleknek.

Star Wars SciorFi

Ez nem hold, ez egy űrállomás!

A Halálcsillag vonó sugár segítségével tették mozgásképtelené az ezeréves sólymot. Maga Obi-wan Kenobi vállalta a feladatot, hogy lekapcsolja a Halálcsillag vonó sugarait. De hogy ez valóban létezhetne-e, kitudja?

Az igazság az, hogy már alkottak valami hasonlót a Sussexi Egyetem kutatói. Egy olyan eszközt sikerült építeniük, ami egy szónikus vonónyalábot hoz létre. Az eszköz 64 miniatűr hangszóró révén képes irányítani apró tárgyakat.

A hanghullámokkal egyfajta erőteret hoz létre, ami képes a lebegő tárgyak mozgásának befolyásolására. Persze az eszköz még nincs teljesen kész, és mint említettem még csak aprócska dolgokat képes magához húzni, nem pedig egy 25,61 méter szélességű és 34,75 méter hosszú űrhajót.

Star Wars SciorFi

A leggyorsabb ócskavas az egész galaxisban

A csillagok háborúja világában, amikor a szereplők egyik bolygóról a másikra utaznak általában hiperűrsebességre vagy más névén fénysebességre kapcsolnak. Ez, létezését már az első cikkben is említett, húrelméletben látják a tudósok. Így ezt már nem részletezném, viszont egy érdekes dologra lettem figyelmes...

Az ikonikussá vált fénysávokká húzódó csillagok gyönyörű látképe egy hatalmas megtévesztés. A Leicester Egyetem fizikushallgatói megállapították, hogy a valóságban, ha valaki kepés lenné fénysebességgel haladni, akkor csak egy fényes középponttal rendelkező korongot látna.

Star Wars SciorFi

Ezt a Doppler-hatással magyarázták a hallgatók. A Doppler-effektus vagy magyarosabban Doppler-jelenség a hullámforrás és a megfigyelő egymáshoz képest történő mozgását vizsgálja.

Star Wars SciorFi

Ha már az űrnél tartunk… a hang terjedhet az űrben?

Ebben a témában a kulcsszó itt az, hogy a világűr az égitestek közötti légüres tér. A hang pedig nem más, mint a fülünk által felfogható, a levegőben mechanikai hullámként terjedő rezgés. Ezért teljes mértékben kizárt az, hogy bármilyen hangot halljunk az űrben!

Vagyis, amikor a csillagok háborúja filmet nézzük, ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a valósághoz, az űrben zajló összecsapásokkor a legjobb, ha lekapcsoljuk a hangot a tv készüléken.

De, hogy miért van ez akkor máshogy a filmekben? Hát a nézők miatt nem hagyhatták hangeffektek nélkül ezeket a jeleneteket. Mert hiszen milyen is lenne egy izgalmas űrcsata néma hanghatásokkal? Egy biztos, attól nem igazán hízott volna ennyire George Lucas bankszámlája.

Star Wars SciorFi

Hiába oly önhitten büszkék a technológiai szörnyszülöttükre. Egy bolygó elpusztítása eltörpül amellett, amire a mindenható Erő képes!

Az Egy új remény című negyedik epizódban a halálcsillag a szuperlézer segítségével egyetlen jól irányzott lövéssel elpusztítja az Alderaan bolygót, demonstráció képen. De vajon ez mennyire lehetséges valójában?

Ethan Siegel asztrofizikus úgy véli, hogy megfelelő energiaforrás nélkül ez semmikép sem lenne lehetséges. De nem is akármennyi energiára lenne szükség hozzá, hanem a napunk által egy hét alatt termelt energiamennyiségre.

Legalább is ennyi energiára lenne szükség, ha pl. a Földet akarnánk elpusztítani. Ráadásul az asztrofizikus véleménye szerint a halálcsillagnak még haladnia is kellene ahhoz ( legalább 78 méteres sebességgel másodpercenként ), hogy ez sikerüljön.

Mint a fénykardok esetében itt is hatalmas gondok vannak a szuperfegyver lehűtésével kapcsolatban. Ha véghezvitte volna a bolygó elpusztítását, a felhasznált energia során keletkező hő mennyisége valószínűleg megolvasztotta volna az egész űrállomást.

Arról nem is beszélve, hogy ha egy bolygót egy energiasugárral akarjuk elpusztítani, az nem fog egyszerűen csak felrobbanni. Ráadásul a gravitáció, mindent visszahúzna. A fizika egyetemes törvényei szerint, ha még is csak úgy eltűnne egy bolygó, akkor az megzavarná a rendszer többi bolygójának a pályáját.

Charles Liu azt mondta, hogy ha a Földet valami megrongálná, akkor a nap körül egy gyűrűs rendszer alakulna ki. Végül pedig a Mars és a Vénusz pályája megváltozna.

A legjobb példa erre, hogy a Szaturnusz gyűrűit a pásztorok tartják a helyükön, amelyek megakadályozzák a gyűrű eltérését.

Star Wars SciorFi

Ezek pedig csak néhány érdekes tény volt a Csillagok Háborúja kapcsán, hiszen egy hatalmas univerzumról beszélünk. Talán majd egy másik cikk során még több dologról lerántjuk a leplet ebben a galaxisban.