Testünk képes a gyógyulásra, de vajon a teljes regenerációra is képes? És itt nem valami spirituális lelki megújulásról beszélek, hanem egyfajta újjászületésről, megújulásról.

Több mint ötven éves a Ki vagy Doki sorozat. Amikor elindult nem volt nagy sikere az egésznek, le is akarták állítani a sorozat forgatását. Végül azonban adtak egy gy utolsó esélyt a rendezőnek, hogy csináljon valamit.

Akkor jelentek meg először a méltán híres sorozat ikonikus gonoszai a Dalekok. Ezzel pedig a rendező akkora sikert aratott, hogy Nagy Britannia egyik legnézettebb műsora lett.

Maga a Doktort játszó színész is imádta a szerepét, aztán sajnos betegség miatt egyre gyengébb és gyengébb lett. A főnökei az egészsége érdekében aláírattaták vele a papírokat, hogy fejezze be a sorozatbeli szereplését.

Azonban a sorozatot nem akarták befejezni, és ekkor jött a másik zseniális ötlete az akkori alkotóknak, hogy kitalálták, hogyan kerülhetne valaki más a színész helyére.

Mindezt pedig úgy, hogy az eddig színész munkáit nem húzzák át egyetlen tollvonással, hanem tiszteletben tartották. Ekkor került sor a legelső regenerációra.

Azóta pedig mind a mai napig óriási rajongó tábora van a sorozatnak. Összesen eddig tizenhárom színész játszotta a Doktort. Mivel a karakter képes halálos sérülés esetén új testet ölteni, ami személyiségváltozással is jár. Ezt a folyamatot nevezzük a Doktor regenerálódásának.

Jelenleg a Doktor szerepét Peter Capaldi játssza, aki a 2013. december 25-ei Doctor Who különkiadás, a The Time of the Doctor című epizódban vette át a szerepet Matt Smithtől, és most fogja átadni a karácsonyi különkiadásban a Doktor szerepét Jodie Whittakernek. Ami azért is lesz első sorban érdekes, hiszen az összes regenerációja közül most fog először nemet váltani a Doktor.

Nos nézzük az emberi test, hogyan képes a megújulásra!

A körmünk nem csupán passzív szarulemez ujjaink végén, hanem szervezetünk aktív, élő része. Fontos tudni, hogy a köröm nagyobb, mint amennyi látszik belőle, az ujj végpercén a bőr alatt húzódik egy része a kézfej irányába.

Ott található a körömmátrix, mely a szarulemez termeléséért felelős. A mátrix szabad szemmel is látható része a lunula, vagyis a fehér félholdacska, amely főként a hüvelykujjon szokott jól kirajzolódni.

A köröm lemez és a körömágy szorosan összekapcsolódnak. A körömágy bőre hosszanti lefutású párhuzamos redőket vet, és ezek a redők benyomulnak a szaruba.

Ezen szoros kapcsolat miatt a köröm nem esik le egykönnyen. Súlyos fertőzés vagy baleset kell ahhoz, hogy a köröm lemez és a körömágy elváljon egymástól, és azáltal megszűnjön a körömlemez rögzülése.

Amennyiben ez bekövetkezne, sem kell azonnal kétségbe esni. A mátrixsejtek jóvoltából 4-6 hónap alatt képes a köröm újra kinőni. A mátrixsejtek az esetek döntő többségében az élet végéig működnek, ami azt jelenti, hogy akárhányszor képesek a köröm újra növesztésére.

Azonban ha a mátrixsejtek súlyosan károsodnak, illetve keringési zavarral, tápanyaghiánnyal járó belső szervi betegségek is a mátrix részleges pusztulásához vezethetnek. Ebben az esetben lehetséges az, hogy a köröm nem vagy csak alig növekszik, illetve leesés után nem nő vissza.

A hajszálat pedig elszarusodott mátrixsejtek alkotják, így azok is aktívan megújulnak. Hogy pontosak legyünk hajunk esetében három szakaszról beszélhetünk: a növekedési, az átmeneti, és a nyugalmi fázisról.

A 2-6 évig tartó növekedési fázisban a hajszál naponta 0,3-0,5 mm-t nő. Egy ember hajszálainak úgy 90%-a van ebben a fázisban. A növekedési fázisban a haj közvetlen kapcsolatban áll a belső környezettel, azaz a vérrel, a nyirokfolyadékkal és a sejteken kívüli folyadékokkal.

Amint a haj növekedése közben eléri a fejbőr felszínét, a külső rétegei megszilárdulnak, magukba zárva a kialakulásuk során felhalmozódott metabolikus anyagokat (ásványi anyagokat, nyomelemeket, méreganyagokat).

A két-három hetes átmeneti fázisban a haj növekedése megáll. A hajhagyma nem kap több tápanyagot, a felszínre kerül, és elsorvad. A hajszálak 1-3%-a van ebben a szakaszban.

A három hónapos nyugalmi fázisban a hajgyökér működése szünetel. A hajhagyma elszarusodik, és elhal. A szakasz végén a hajgyökér új hajhagymát hoz létre, ami újabb hajszálat kezd növeszteni.

Az új hajszál kitolja a régit. Egy ember hajának körülbelül 15%-a várakozik ebben az állapotban.

A haj a harmincas években kezd ritkulni. Az őszülés a negyvenes-ötvenes életévekben már megindul, néha még hamarabb. A férfiak előbb kezdenek el őszülni és kopaszodni, mint a nők. Náluk az őszülés a szakállukon és a halántéktájékukon kezdődik.

Érdekesség, hogy ha összeadnánk, hogy egy átlagember összes hajszála együttesen mennyit nő egy évben, akkor több mint 16 kilométert tenne ki.

Az emberi bőr három rétegből áll, a felhámból, az irhából, illetve a bőr alatti kötőszövetből, amely a felhámot és az irhát kapcsolja az alattuk lévő szervekhez.

A bőr külső rétegét a felhámot több sorban egymásra rétegződő hámsejtek alkotják. Ezek felső sorai élettelen szárúvá válva lehámlanak, pótlásuk az alsó alapréteg osztódással szaporodó, élő sejtjeiből történik.

A folyamatosan újra képződő felhám általában egy hét alatt képes a megújulásra, hiszen amennyi lekopik róla, annyi pótlódik is.

Ez azért is fontos, mert a külvilág ingerei főként ezt a réteget érik, a mechanikai, vegyi és biológiai hatásokkal szemben ez védi meg a mélyebb rétegeket és a belső szerveket. 

Szóval ha nem is tudunk teljesen úgy regenerálódunk, mint az Időlordok, mégis képes a szervezetünk egyfajta megújulásra, még ha csak kismértékben is.

Nos én ezzel kívánok nektek Boldog és Békés Ünnepeket.

Valamint, hogy ha szeretnétek elsőkézből értesülni a legújabb bejegyzésekről kövessétek facebook oldalamat!